Alakdoktor

A hír:

Litván kutatók 468 egészséges ember és 234, frissen felfedezett 2-es típusú diabéteszben szenvedő beteg táplálkozási szokásait és egyéb paramétereit (családi anamnézisben cukorbetegség, BMI, haskörfogat, iskolázottság, reggeli testmozgás, dohányzás, szérum triglicerid-szint) hasonlították össze. A vizsgálat alapján kiderült, hogy azokban, akik befalják ételüket, 2,5-szer nagyobb valószínűséggel alakulhat ki diabétesz, mint azokban, akik kényelmesen étkeznek. A vizsgálat alapján a heti tojásfogyasztás is felmérésre került, és kiderült, hogy a hetente 5-nél több tojást fogyasztók között szintén nagyobb a cukorbetegség kialakulásának kockázata.

„A 2-es típusú diabétesz gyakorisága világszerte nő, és világjárvánnyá kezd válni. Úgy tűnik, kialakulásában a fogékony genetikai háttér és a környezeti tényezők kölcsönhatása játszik szerepet. Fontos meghatároznunk azokat a megváltoztatható kockázati tényezőket, amelyek segíthetnek az embereknek csökkenteni a betegség kialakulásának kockázatát.” – mondta a kutatócsoport vezetője, Lina Radzeviciene, a Litván Egészségtudományi Egyetem kutatója. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy bár az eredmények összefüggést mutatnak a gyors evés illetve a heti elfogyasztott tojásmennyiség és a diabétesz előfordulása között, nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot.

A kommentár:

A cukorbetegség és az azt megelőző szénhidrát-anyagcsere zavar kialakulásában egyértelműen nagy szerepe van a környezeti hatásoknak.

Az új tudományág, az  epigenetika éppen ezeknek a környezeti tényezőknek a betegségek megelőzésére, visszaszorítására gyakorolt hatását vizsgálja.

A cukorbetegség kialakulásához számos, komplexitásában még nem teljesen ismert tényező vezet. A hírben szereplő kutatás a kérdőíves módszerrel és néhány méréssel vizsgálta a cukorbetegség kialakulási kockázatát befolyásoló tényezők hatását.

Nem szól azonban arról a közlemény, hogy mi állhat a feltárt összefüggések hátterében.

Az étkezési sebesség a súlyproblémák kialakulásában befolyásoló tényező lehet. A gyors evés, habzsolás azért vezethet súlytöbblethez, mert az agynak kb. 20 perc időre van szüksége ahhoz, hogy érzékelje magát az étkezés tényét, illetve a gyomorfeszülésről és bizonyos hormonális változásokról komplex információt kapjon. Ha valaki gyorsan eszik ebben a 20 perces időszakban, sokkal nagyobb mennyiségű táplálékot fogyaszt el, sokkal több kalóriát visz be a szervezetébe, mint az, aki lassabban eszik, és hagy időt a visszacsatolási mechanizmusok kiteljesedésére.

Nem véletlen, hogy a habzsolás és a túlevés megakadályozására még sebészi megoldás is született: a gyomorballon, gyomorgyűrű, és egyéb gyomorszűkítő műtétek éppen ennek a problémának a megoldására hivatottak.

A gyors evés ezen kívül általában elégtelen rágást is jelent. Az aki habzsol, „nyeli, mint kacsa a nokedlit”, biztosan nem rág meg minden falatot 20-30-szor, hanem éppen csak a legszükségesebb rágást végzi el. Szinte hihetetlen, de aneszteziológusként én is altattam olyan beteget, akit azért kellett megoperálni, mert egészben (csontostól) nyelt le egy csirke alsócombot… Ha nem is ilyen drasztikus az elégtelen rágás következménye, de a megrágatlan étel emésztési problémákat is okoz.

A közleményből az is kiderül, hogy a vizsgálatban részt vevő frissen felfedezett cukorbetegek átlagos BMI-je és haskörfogata magasabb volt az egészséges csoporténál.

Ezért elképzelhető, hogy a gyors evés, habzsolás előbb hízást okozott, és a súlyfelesleg növelte a cukorbetegség kialakulásának hajlamát.

További kérdés, hogy milyen módon növelte a kockázatot a heti 5-nél több tojás elfogyasztása. A vizsgálat kérdőíves módszerrel történt, nem volt standardizált a résztvevők táplálkozása sem a mennyiséget, sem a minőséget tekintve, ezért véleményem szerint a tojásfogyasztást mint független tényezőt nehéz ebben a vizsgálati protokollban megítélni.

Mi a hír üzenete számunkra?

Az, hogy együnk lassabban, ne habzsoljunk.

Rágjunk meg minden falatot alaposan, élvezzük az étel ízét.

Beszélgessünk evés közben, mindenképpen „húzzuk az időt” , az evőeszközt minden falat után tegyük le, töltsük ki ezt a 20 percet hasznosan.

Ne együnk állva, utcán rohanva, adjuk meg a módját az étkezésnek.

Kontrolláljuk az adagok mennyiségét, porciózzuk ki alakbarát módon a mennyiséget és ha elfogyott az étel, fejezzük be az étkezést.

Ha lassítunk az étkezési sebességünkön, kisebb az esélyünk a súlyfeleslegre, a cukorbetegség kialakulására vagy romlására, sőt az emésztésünk is javul.