Küldetésem az egészséges karcsúság népszerűsítése – írom rövid bemutatkozásomban. Ez jól hangzik, de nem árt tisztázni, mit is értek egészséges karcsúság alatt. Az egészséges karcsúság kurzus 3. részében az egészséges karcsúsággal összefüggésben a testtömeg-index (BMI) és a testösszetétel fogalmakat tekintem át.
Az ideális testsúly sokakat érdekel, a testtömeg-index szinte senkit sem. A testösszetétel fogalma sem ment még át a köztudatba, bár a zsírmérős otthoni mérlegek megjelenése óta a testzsír-százalék már sokak számára ismerős kifejezés.
Az már kiderült, hogy az aktuális testsúly és az ideális testsúly csak felületes tájékoztató paraméter, nem túl sokat mond az egészségi állapotról, vagy az egészséges karcsúságról.
Ez a tény a tudományos kutatásokban is okozott némi fennakadást, ezért került széles körű bevezetésre a testtömeg-index fogalma.
BMI:
A testtömeg-index (leggyakrabban használt rövidítése: BMI, az angol Body Mass Index kezdőbetűiből) a testsúly mérésnél valamivel pontosabban mutatja a tápláltsági állapotunkat. Ki gondolná,hogy a testtömeg-index 150 éves tudományos múltra tekint vissza, de igazán az 1980-as években kezdték használni a gyakorlatban.
A BMI kalkulációkor nem számít a nem és az életkor, de legalább 18 évesnek kell lennünk.
A tudományos kutatókon kívül érdekes bárkinek a BMI?
A válasz: igen.
A BMI a tápláltsági állapottal összefüggő betegségek rizikó kategóriába sorolását egy egyszerű számítással lehetővé teszi. A hétköznapi halandóknak pedig azért hasznos, mert a kisfokú testsúly ingadozás miatt végre nem kell idegeskedni, hiszen attól a BMI kategóriánk még lényegesen nem változik meg. A BMI a legtöbb életmód kalkulátor gyűjteményben kikalkulálható, kiszámítási képletét viszont nemrég módosították.
A BMI kategóriák közül elég 4 adatot megjegyezni:
Alultáplált kategória: 18,5 alatt
Normál kategória: 18,5-25
Túlsúlyos kategória: 25-30
Elhízott kategória: 30 felett.
A BMI kategóriák alapján az is látható, hogy a túlsúly és az elhízás nem ugyanaz a fogalom. Mindkettőben magasabb a testsúly a normálisnál, de a túlsúly egy enyhébb, az egészséget még nem feltétlenül veszélyeztető kategória.
Az elhízás viszont hivatalosan is betegség, mert a WHO 1997-ben a krónikus, könnyen kiújuló betegség kategóriába sorolta.
De mi van a testépítőkkel, nehézatlétákkal? Ők is elhízottak, mert a BMI-jük az elhízott kategóriába sorolja őket? Ez jó kérdés, és megmutatja a BMI gyenge pontját.
A testsúlyhoz hasonlóan a BMI sem mond túl sokat az egészséges karcsúságról.
Testösszetétel:
Talán a testösszetétel közelebb visz minket az egészséges karcsúsághoz?
Egyáltalán mi az a testösszetétel?
A testösszetétel nagyon leegyszerűsített formában a test zsírtömegéről és a sovány testszövetek (izom, csont, szervek, vér stb.) tömegéről és ennek a két fő összetevőnek az arányáról ad felvilágosítást, legtöbbször százalékos formában.
„Jaj de jó, nekem van zsírmérős mérlegem. Akkor ezzel a testösszetételemet mérem?” – gondolják most sokan.
Igen, a testzsír mérés legegyszerűbb eszköze tényleg a „zsírmérős” mérleg.
Vannak ennél korszerűbb eszközök is, a karokon keresztül mérő készülék például a ráállós, lábakon keresztül mérő mérlegnél jóval pontosabb. Vannak több ponton mérő, egészen professzionális testösszetétel meghatározó eszközök, és vannak olyan eszközök is, amelyek inkább kutatási célokra használatosak.
A testzsír mérés előnye, hogy végre kiderül, a testsúlyunktól függetlenül elhízottak vagyunk vagy sem.
Az elhízás ugyanis valójában a szervezetünkben található zsírszövet mennyiségének túlzott növekedése!!!
Bizony! Nem akkor vagyunk kövérek, ha magas a testsúly vagy a BMI, hanem akkor, ha elzsírosodtunk!
Ha nő a zsírtömegünk, az legtöbbször a testsúlyunk növekedésével is együtt jár, de nem mindig.
Ezért nem alkalmas sem a testsúly, sem a BMI annak az eldöntésére, hogy elhízottak vagyunk, vagy nem.
A testzsír százalékunk ismerete nélkül ezt a kérdést lehetetlen eldönteni.
A testzsír százalék lényegében azt mutatja meg, hogy a teljes testsúlyunk hány százaléka zsír. Az én testzsírom 0%, gondolja most az, aki vékony és sokat sportol. Az enyém 100%, gondolja az, aki nagyon elhízott, és már alig tud megmozdulni.
Természetesen egyiküknek sincs igaza. Ez a két véglet legfeljebb a fejünkben létezhet, az élettel ugyanis összeegyeztethetetlen lenne.
A testünk teljes zsírtömegének egy része a szervezetünk számára feltétlenül szükséges az életben maradáshoz és a szaporodáshoz, ez az ún. esszenciális zsírtömeg. A zsírtömegünk másik része viszont nélkülözhető, túlzott mennyiségben felesleges a szervezetünk számára, ez a raktározott zsírtömeg.
Testzsír kategóriák a testzsír százalék alapján:
Nő Férfi
Esszenciális zsír 10-15% 2-5%
Optimális zsírmennyiség 20-24,9% 8-18,9%
Túlsúly 25-29,9% 19-24,9%
Elhízás 30% felett 25% felett
A testzsír százalék és a BMI ismerete egy újabb kategóriába sorolást is lehetővé tesz, ami a gyakorlatban jobban használható rendszert alkot, mint az ideális testsúly, a BMI, vagy a testzsír százalék önmagában.
A professzionális testösszetétel meghatározás még több információt rejt magába, kiterjed a csonttömeg mérésétől a folyadékterek meghatározásán keresztül akár a zsigerek között alattomosan felszaporodó zsírtömeg leleplezéséig, sőt végtagonként tájékoztatást nyújt pl. az izomtömegről.
Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a testzsír százalék és BMI adta rendszer, illetve a professzionális testösszetétel mérés jóval közelebb visz minket az egészséges karcsúság lényegéhez, de még nem értünk a nyomozás végére.
Az Egészséges karcsúság kurzus tovább folytatódik. A következő részben kinyomozzuk, hogy a testösszetételnek van-e köze ruhaméretünkhöz, a testalkatunkhoz és az egészséges karcsúsághoz. Sőt az is kiderül, hogy a narancsbőrnek van-e köze az egészséges karcsúsághoz.
Tetszett a bejegyzés, és talán valamelyik ismerősnek is hasznos lenne? Irány a Megosztás!
Vélemény, hozzászólás? Várom!
Friss kommentek