Sokan hallgatnak zenét kocogás vagy edzőtermi edzés közben. Az aerobik vagy spinning órák szintén elképzelhetetlenek zene nélkül, sőt a jóga vagy Pilates kevésbé pörgős, nagyobb koncentrációt igénylő gyakorlatai közben is jó szolgálatot tehet a megfelelő tempójú és hangulatú zene.
Az tehát nem újdonság, hogy a zene hasznos kiegészítője a testmozgásnak, legyen szó munkáról vagy sportról.
Hiszen már a hét törpe is tudta, hogy fütyörészni kell munka közben, az ókorban az evezősöknek, kőtörőknek dobszó adta az ütemet, és ritmusos éneket dalolva vontatták a hajókat a Volgán.
Miért segíti a zene a mozgást?
Az eddigi álláspont az volt, hogy a zene a mozgásnak megfelelő ritmust ad, amivel a munka sebességét is lehet befolyásolni, sőt a zene eltereli a figyelmet fizikai munkavégzés közben.
A német Max Planck Intézet és a Ghenti Egyetem kutatói azonban bebizonyították, hogy a zene más okból is segíti a testmozgást.
A PNAS szaklapban 2013. októberében közzétett kutatásban a szakértők Thomas Fritz vezetésével 63 férfi és női önkéntest vizsgáltak meg, akik különböző körülmények között edzettek kondigépeken (torony, hasizomgép, sztepper).
Az első vizsgálati protokollban a kondigépek használata közben passzívan hallgatták a háttérben szóló zenét.
A második vizsgálati protokollban viszont úgy állították be a kondigépeket, hogy csak akkor játsszanak zenét, amikor a résztvevők használják őket. A zene visszajelezte a vizsgálati alany mozgását. Minél gyorsabban végezte a gyakorlatot az alany a gépen, annál gyorsabb tempójú és bonyolultabb lett a zene. Ezt a zenei visszajelzést angol kifejezéssel „jymmin”-nek nevezték el a „gym” és „jammin” kifejezések összevonásából.
A tesztek során mérték a résztvevők anyagcserével kapcsolatos adatait, követték az oxigénfelvételt és az izomfeszültség változásait, és közben az alanyoknak bizonyos időközönként értékelniük kellett 1-20 között terjedő skálán, hogy milyen mértékű megerőltetést éreznek.
A vizsgálat során egyértelművé vált,hogy az önkéntesek többsége alacsonyabbnak érezte az edzésre fordított erőfeszítést, amikor ők hozták létre a zenét és interakcióban voltak a zenével.
Az anyagcsere értékeik szintén azt mutatták, hogy a zene létrehozása közben az izmaik kevesebb energiát használtak fel, így sportélettani szempontból hatékonyabban teljesítettek.
Ez tehát azt jelenti, hogy a nehéz, intenzív testmozgás közben a zene kontrollálása ténylegesen csökkenti az érzékelt erőfeszítést, tehát a zene közvetlenül az izmokra is hatást gyakorol.
Dr. Fritz szerint az eredmény azért számít áttörésnek, mert segíthet a zene terápiás felhasználásának előmozdításában.
Mit jelenthet a zene-visszacsatolás (music-feedback) a gyakorlatban?
Többek között azt, hogy
- a zene kedvet csinálhat a mozgáshoz akkor is, ha épp nincs hozzá kedvünk, vagy már kezdünk fáradni
- ha a zenét az edzés fontos elemének tekintjük, akkor a megfelelően összeállított zenével nagyon hatásos és eredményes edzést végezhetünk
- a fogyókúra során az edzés időtartamának növeléséhez is hozzásegíthet, ami az energiafelhasználás szempontjából fontos
- a zene-feedback olyan, mint egy virtuális célkitűzés és teljesítés, ami a keményebb munkavégzésre sarkall
- segít a mozgás szabályozásában, beleértve a mozgás időzítését és kiterjesztését, a légzésmunkát
- élvezetesebbé teszi a mozgást.
Friss kommentek